Egyre több családban hangzik el ugyanaz a fájdalmas mondat: „még csak ötven körül volt”. A magyar statisztikák mögött nagyon is emberi történetek vannak: szív- és érrendszeri betegségek, daganatok, kezeletlen magas vérnyomás, elhízás, alkohol, dohányzás, stressz és elmaradt szűrések. Nem minden tragédia előzhető meg, de sok esetben évekkel korábban látszanának a figyelmeztető jelek – csak éppen nincs idő, nincs erő, vagy nincs szokás komolyan venni őket.
A „majd kibírom” generációja
A mai 40–50 évesek jelentős része abban nőtt fel, hogy a munka nem választás, hanem kötelesség. Menni kell, csinálni kell, nem panaszkodni kell. Betegen is be kell ülni az autóba, határidőre el kell készülni, a családot el kell tartani, a hitelt fizetni kell. Az orvos, a pihenés, az alvás és a saját test jelzései pedig gyakran a lista végére kerülnek.
Ez a mentalitás sokáig működőképesnek tűnik. Negyven körül még el lehet fedni a kimerültséget kávéval, energiaitallal, gyors ebéddel, esti alkohollal vagy hétvégi „majd kialszom” típusú ígéretekkel. A test azonban nem felejt. A tartós stressz, a mozgáshiány, a hasi elhízás, a dohányzás, az alkohol és a kevés alvás összeadódik, majd egyszer csak diagnózis, infarktus, stroke, cukorbetegség vagy daganat formájában kér számon mindent.
Magyarországon a halálozási statisztikákban továbbra is a keringési betegségek és a rosszindulatú daganatok tartoznak a legfontosabb halálokok közé. A KSH adatai szerint ezek évek óta meghatározó szerepet játszanak a magyar halálozásokban, a 2023-as fenntarthatósági indikátorok pedig külön is jelzik, hogy a haláloki szerkezetben a szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek súlya továbbra is jelentős.
A stressz nem csak rossz érzés, hanem testi kockázat
Sokan még mindig úgy beszélnek a stresszről, mintha az csak idegesség lenne. Pedig a tartós stressz nem áll meg a hangulatnál. Hozzányúl az alváshoz, az étvágyhoz, a vérnyomáshoz, a vércukorhoz, a szívritmushoz, az immunrendszer működéséhez és a döntéseinkhez is.
